Emúlt már az őszi szél!

A hűség az olyan

Hogy mindig elkisér

Könnyeket sose várj

Elmúlt már az őszi szél

Van ki ápolja azt az érzést

Lépteidet senki sem számolja

És érzed hogy fogják kezed

De csak titokba

Ne szóljon a trombitaszó

Minek az a harsona

A reményt építed tovább

Maradsz annál, ki vár

Nem kell szaladni más után

Van ki illatozzon neked

De annyira nem csábított el

Hogy elveszítsd a fejed

Ha tényleg az van

Nagyon erős a szerelem

Nincs ki megállítson evvel

A jegygyűrű az asztalon hever

Az lesz egy életre szóló áldás

Utána szólhat a harsona

Lesznek bevirágozott hónapok és évek

És ne számold a perceket soha!