Sose búcsúzz el

Lesz mindig mi éltessen

A te szíved is úgy dobog mint másé

Van is úgy hogy keservesen 

A fájdalom ne nyerjen rajtad erőt

Ne építkezzen, mint egy omlásra váró ház

Söpörd le a téglákat

Nem kell neked gyász

Hinni mindig kell

Ha nem is látsz magad előtt szebb jövőt

Nem kell ahhoz szemüveg hogy lásd

Majd a törödés ad neked erőt

Azt ne egy jeditől várd

Se nem az ördögtől

Az angyali áldást se keresd

Az majd úgyis reád talál

Félni mindentől lehet

Ne várj tapsvihart egy jó szótól

Sose búcsúzz el

Ha még haragszól

Építsd fel a téglákat

De ne azt, mit már leromboltál

Félelem ne legyen benned

Lehet még stabil tégla

Mi nem visz téged a sírba!