Kórház kapuja!

Ébredj fel, hogy legyen szebb holnapod

Felejts el mindent

Mi valaha az életben megbántott

A sorod keze ne legyen mély kihülés

Sose várj túl sokat

Legyen elég neked, az elérhető cél

Nyisd ki szemed, és ébredt a tudatod

Ne érezd azt, hogy ez elvarázsolt világ

Igaz sokat nem tévedek

De te mindig hidd azt

Hogy lesz szebb a jöbvő vala

És nem zár minket ketté, a halál fala!

A régi csókom ha még érzed

Beindulhat a dobogás

Nem lesz több könycsepp

Csak boldogság

És boldog arcom lásd

Hogy még nem múlt minden el

Sose másra várj

Egy virágnak is mindig jöhet

Egy újabb hajtás

De ne a kocsidra gondolj

Hogy száguldtál egy nő után

De ne hidd azt, hogy nem érhetsz célba

Csak érezd a forró kézfogást!

Ha érzed is a halál küszöbét

Sose lépd át!