Még ez a kezdet...
Sziasztok!
Baromira bírom az írást... sokszor biztos fárasztó vagyok, de egy viccíró ilyen. Majd még felrakok képeket, van is mit, eddig meghúzódtam az írásaim mögött, de most lássátok a burámat! Köszi a lefáradást hogy olvastok, ez az újságrészem a Mórickában a képen, még a kezdetek idején jelent meg. Mivel a megszállottság rám jellemző, csak így lehet ilyen kitartóan a hülyeségeket írni, nem szeretek sírni, de a vicceimen sem nevetek, de ha másnak mondom, vagy megjelenik, akkor sem nevetek, én ilyen vagyok. Azon tudok nevetni, ha beszólok egy csajnak, improzok egyet, és az savanyú pofát vág. Az élet az egy nagy gáz, de mivel itt kel éljünk, keféljünk! Van aki a kutyáját - van aki a gazdit! Üzenem, hogy rendszeresen rároppanok az írásra, meg persze a székem is ropog mert kiültem. A Mórickában megszűnt az oldalam, szerkesztő váltás is volt januártól, persze ezért én is a zoknim lecseréltem. De lehet hogy a szavaim sűrűbben! Még annyit, hogy 22 éve írom a lököttségeim, én már ebből sosem gyógyulok ki! Most sziasztok, megyek, mert mosnom kell!